Látnivaló

Túrák

46

Kirándulóhelyek

Írottkő (883 m)
Az Írottkő v. Szálkő nem csak a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, hanem a Dunántúl, illetve Burgenland csúcspontja is. Németül is így hívják: Geschriebenstein, azaz „Megírt kő”. A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik, mind Magyarország, mind Ausztria irányából látogatható. A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana. A hegy korábbi neve Szálkő volt, bár a legújabb kutatások szerint a 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. A kilátó egyik része Magyarország, másik Ausztria területén fekszik. Tetejéről pazar kilátásban lehet részünk. Jó időben még a Fertő-tóig és a Balatonig is ellátni. 1990 óta szabadon látogatható.
Az Írottkő a Szabó-hegyi buszmegállóból 13 kilométeres túrával kb. 5 óra alatt, a Hörmann-forrástól 2,5 kilométer megtételével 45 perc alatt érhető el.

Bővebben

Nevezetességek

Alkotóház

 

A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ kezelésében lévő Továbbképzőház – egykori Stirling villa – és Népművészeti Műhelyrendszer (Rákóczi u. 96.) évek óta színes kulturális programokkal várja az idelátogatókat.

A Velemi Népművészeti Műhelyrendszer egy élő alkotótábor, amelynek tagjai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon népünk szellemi és tárgyi öröksége. A Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület tagjai a népi kézműves hagyományok felelevenítésére és átörökítésére hozták létre. Az épületek és a környezetet díszítő egyéb tárgyak (szobrok, kopjafák, kapu) nemcsak stílusukban, hanem szellemiségükben is a természethez, valamint az egymáshoz tartozás igényét és szükségességét fogalmazták meg. A területre a kis patak fölé épített fedeles hídon lehet bejutni. A híddal szemben áll a sárkányos kapu, alatta áthaladva jutunk a domb oldalába épített faragóházhoz, melynek alsó részében a faragóműhely, első szintjén a közösségi tér a nyitott tűzhellyel, második szintjén pedig a hálótér található.

A velemi faragók egyik legféltettebb, s méltán egyik legbüszkébb alkotása, a vízi fűrészmalom és boronafalas gát, mely a hegyi patakokon működő gatterok építészeti és technikai örökségeit mutatja be. A fatároló a környék hagyományos vesszőfonatú gazdasági épületeinek mintájára készült.

A kovácsműhely építésénél a tapicsfalu házak készítésének örökségét elevenítették fel. A mellette található kosárfonó műhely és a fazekasok műhelye szintén fontos részei a rendszernek.

A fazekasműhely mellett található az egykori koronaőrző emlékhely. A tájba illő faragott emléktábla tájékoztatja a látogatókat, hogy itt őrizték legfontosabb nemzeti ereklyénket, a magyar koronát 1944. december 29. és 1945. március 29. között. A Velemi Stúdió tagjai elkészítették a koronaékszereket őrző láda hiteles, arányos másolatát, amely jelenleg is látható a védőrácsozattal ellátott pincelejáratban. Az alkotótábor területén találhatjuk a közkedvelt fa gyermekjátékokat, valamint a kopjafatanulmányokat és Tőke Imre naiv faragó szobrait is. A magyar paraszti konyha hagyományainak megőrzésére készült el a kemencés ház és a szabadtéri étkező, melyek a táborok, foglalkozások és rendezvények alkalmával segítik a nagy létszámú csoportok étkeztetését. A terület ékessége a múlt századi, műemléki tárgy, egy festett babás szőlőprés, melynek védelmére a Velemi Stúdió tagjai építettek a tájba illő fedelet. 1990. augusztusában avattuk fel a szabadtéri színpadot, melyen hazai együttesek mellett nemzetközi folklór együttesek is fellépnek a hagyományos folklórnapokon.

(Forrás: www.kulturista.hu)

Bővebben