Kirándulóhelyek

Írottkő (883 m)
Az Írottkő v. Szálkő nem csak a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, hanem a Dunántúl, illetve Burgenland csúcspontja is. Németül is így hívják: Geschriebenstein, azaz „Megírt kő”. A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik, mind Magyarország, mind Ausztria irányából látogatható. A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana. A hegy korábbi neve Szálkő volt, bár a legújabb kutatások szerint a 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. A kilátó egyik része Magyarország, másik Ausztria területén fekszik. Tetejéről pazar kilátásban lehet részünk. Jó időben még a Fertő-tóig és a Balatonig is ellátni. 1990 óta szabadon látogatható.
Az Írottkő a Szabó-hegyi buszmegállóból 13 kilométeres túrával kb. 5 óra alatt, a Hörmann-forrástól 2,5 kilométer megtételével 45 perc alatt érhető el.

1. Kőszegről az Országos Kéktúra útvonala mentén
Kőszeg – Kálvária – Hétforrás – Óház – Vörös kereszt – Stájerházak – Hörmann-forrás – Írottkő
Kék sáv jelzés, hossza a vasútállomástól indulva kb. 16 km, menetidő kb. 5 óra.
Egésznapos programnak ajánlott kirándulás. Az útvonal a Kőszegi-hegységig jelentősebb látnivalóinak majd mindegyikét érinti. Az összes szintemelkedés kb. 830 méter. Útközben, forrásból több helyen van vízvételi lehetőség. (Az Írottkőtől a legrövidebb úton, a Hosszúvölgyön át vezető piros sáv jelzésen juthatunk Velembe, onnan pedig autóbusszal vissza Kőszegre. Ez az útszakasz még kb. 5,3 km.)

2. Kőszegről a Pogányokon át az Írottkőre
Kőszeg – Pogányok – Vörös kereszt – Stájerházak – Hörmann-forrás – Írottkő
Sárga sáv, sárga +, majd kék sáv jelzés, hossza kb. 14 km, menetidő kb. 3 és fél – négy óra. Az előbbinél valamivel rövidebb útvonal Kőszegről a Temető utcából induló sárga sáv jelzésen menjünk a Pogányok aljáig. Onnan a Pogányok felső útján, a pincék között indul tovább a sárga + jelzés, amely a Vörös keresztnél lévő útcsomópontig vezet bennünket. A Vörös kereszttől a kék jelzést kell követnünk az Írottkőig.

3. Velemből a Hosszúvögyön át az Írottkőre
Piros sáv jelzés, hossza kb. 5,3 km, menetidő kb. 1 óra 40 perc. Velemből az Írottkőre vezető legrövidebb útvonal. Az autóbusz-fordulótól a Kossuth Lajos utcán kell elindulnunk. Az utca folytatása a Hosszúvölgy, ahol folyamatosan emelkedő úton gyalogolunk tovább. Körülbelül három km megtétele után a jelzés balra felkapaszkodik a hegygerincre, és jobbra fordulva vezet tovább a kilátóhoz.

4. Velemből a Szentviden át az Írottkőre
Velem – Szentvid – Hörmann-forrás – Írottkő
Kék L, kék •, majd kék sáv jelzés, hossza 6,2 km, menetidő kb. 2 óra.
A velemi autóbusz-fordulótól az Avar Szálló felé vezető útnak kell indulnunk. A szálloda után letérve az aszfaltos útról erősen emelkedő erdei ösvényen megyünk föl a Szent-Vid kápolnáig. A kápolna mögötti parkolótól indul a Hörmann-forráshoz vezető kék • jelzés. A forrástól az Országos Kéktúra útvonalon érjük el a hegység legmagasabb pontján álló kilátót.

5. Bozsokról a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán
Hossza 9,2 km, menetidő két és fél-három óra. Bozsok községből a határátkelő felé vezető úton induljunk útnak. A jelzés nem sokkal a határátkelő előtt jobbra letér az aszfaltos útról és a határral párhuzamosan, folyamatosan emelkedve vezet az Írottkőig.

6. Kényelmeseknek – Hörmann-forrás parkolójából az Írottkőre
Velemből a Hörmann-forrásnál lévő parkoló gépkocsival is megközelíthető. Innen a kilátó a kék sáv jelzés mentén mindössze 2-2,5 km – kb. 40-45 perc.

Hörmann forrás
Először Csarmas-kútjának nevezték, ebből eredt a Csarmas-patak is. A XVIII. században kapta a Hörmann-forrás nevet. Híres egyrészt arról, hogy valamennyi közül a legmagasabban fekvő forrás (713 m), másfelől névadójáról, Bethlen Gábor korának tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról. A nyugat-magyarországi főrendek közül gróf Batthyány Ferenc 1620 őszén Bethlen Gábor oldalára állt. Őt követte a vár úrnője, Széchyné Forgách Margit is. Kiadta a parancsot, hogy a várkert kapuján át engedjék be a felkelőket. Erről csak Hörmann várnagy tudott. 1621 tavaszán Rainbolt Collalto, császári hadvezér erős sereggel vette körül a várat és a védekezés értelmetlenné vált. Hogy a várban felhalmozott puskapor ne kerüljön a császárhű hadak kezére, Hörmann felrobbantotta a lőporkészletet és a kőszegi Felső erdő egyik forrásánál a Csarmas-kútnál lévő barlangba menekült.
A városi múzeumban ma is található egy kettős tőrkés, bőrtokján pedig egy felirat: „Ez az a tőr és kés, mellyel…miután megtalálták, megkapta árulása bérét, mert e forrás előtt elevenen megnyúzatott. A forrás pedig azóta is a Hermann nevet viseli”. Eszerint ez a kettős tőrkés volt a kőszegi várnagy kegyetlen megkínoztatásának eszköze 1621. május 27-én. A kivégzés módja csak a legenda tárgya, de emlékét a kőszegi Várparkban 1971-ben emelt Hörmann-kő is őrzi.

Óház-kilátó (609 m)
Az itt álló, valószínűleg a 13. század első felében határőrizeti céllal épített várról (CastrumKwszug) kapta nevét a később a hegyek lábánál alapított város is. Első írásos említése 1248-ból való, amikor a Frigyes osztrák herceg által korábban bevett várat IV. Béla csapatai visszafoglalták. 1260 körül kapták meg adományként a Németújváriak. A Kőszegi-hegység többi látványosságával együtt ezt is a múlt század második felétől látogatták rendszeresen a helyi polgárok. Az 1917-ben leomlott kilátó helyén -Kőszeg város önkormányzatának támogatásával-1996-ban avatták fel az ódon, ezer esztendős alapokon álló, hitelesen rekonstruált toronyvár-kilátót.
A 609 m magas Óház-tetőn kezdődött Kőszeg alapítása. Itt épült, valószínűleg határőrizeti céllal, a XIII. században a város első vára, a Felsővár v. Óvár. Később, a XIV. században, az Alsóvár (Esterházy v. Jurisics-vár) létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek, melyet egy szélvihar döntött le. Az 1991-tõl kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira állították fel 1996-ban a mai kilátót. Könnyű elérhetősége miatt a turisták előszeretettel látogatják. Gyönyörű kilátás nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára. Az Óházat érinti a pár éve létesült Csillaghúr tanösvény.
Az Óház a Szabó-hegyi buszmegállóból 4,5 kilométeres sétával kb. 1 óra alatt érhető el.

1. Kőszeg, vasútállomás – Temető u. – Szabó-hegy – Óház – Meszes-völgy – Kőszeg
Akár a vasútállomástól, akár a belvárosból indulunk, mindenképpen a temető felé kell mennünk. A zöld sáv jelzés a Temető utcából kiágazó Hermina utcán vezet fel a Szabó-hegy felé. Elmegyünk az egykori Panoráma Szálló mellett, majd az erdei tornapálya következik. Előbb az ún. terv utat, majd Vörös kereszt és Kincs-pihenő közötti erdészeti műutat keresztezve érünk az Óházhoz. A kilátótól a zöld sáv jelzésű út másik ágán, a Meszes-völgyön át térhetünk vissza Kőszegre. A teljes útvonal a vasútállomástól számítva kb. 12,5 km – nagyjából 3,5-4 óra tiszta menetidő.